A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2005. május 25.
Csak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hívhatja össze a státustörvény végrehajtásának országos felügyelőtestületét annak a gyergyói visszaélésnek a kivizsgálására, amelyet Árus Zsolt a gyergyószéki felügyelőtestület tagjaként már egy éve bejelentett: a Gyergyó Területi RMDSZ jogtalanul használta a státusiroda Skoda márkájú autóját a 2004. tavaszi választási kampányban, az autót arra használták, hogy a nem RMDSZ-színekben indulni akaró személyek jelölését a törvényszéken megakadályozzák. – Az irodát és a szolgálati gépkocsit a magyarországi adófizetők pénzéből tartják fenn – mutatott rá Árus. Ezért felhívásában a magyarországi pártokhoz is fordult, a Határon Túli Magyarok Hivatala mulasztását kérve számon, amely már egy éve válasz nélkül hagyja az ügyben tett közérdekű bejelentést. /Gergely Edit: Markó Bélának kell lépnie a „státus-Skoda” ügyében? = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2005. június 6.
Kétharmados többségi szavazattal választották meg a hét végén Gyergyó területi RMDSZ új elnökévé Petres Sándort, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, Petres ezzel Dézsi Zoltánt, Hargita megye alprefektusát váltotta fel. A leköszönő elnök a szervezet elmúlt két évi eredményei között elsőként az önkormányzati választásokon elért rendkívüli RMDSZ-győzelmet emelte ki. Petres Sándor viszont figyelmeztetett: a helyhatósági választásokkor 5000 szavazatot, köztük 3000 RMDSZ-es szavazatot veszített a regionális szervezet; parlamenti választásokkor a gyergyói részen 6000 szavazattal számolhattak kevesebbet. Feszültséget keltett Dézsi Zoltán bejelentése, miszerint Petrest „nem bátorítja” az elnöki feladat vállalására, megyei tanácsi elfoglaltságai miatt. Petres megválasztása után jelezte: évente szociológiai felméréseket rendel a Gyergyói-medencében, a hiteles visszajelzések begyűjtéséhez. Kiemelt feladatkörökként az ingatlanrestitúció kérdését, a turizmus, a fafeldolgozás, valamint a mezőgazdaság területén dolgozókkal való kapcsolatfelvételt és az autonómia kérdéskörét jelölte meg. /Gergely Edit: Stratégiaváltás és autonómiafókusz. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./
2005. július 9.
Megválasztása után első alkalommal hívott össze ülést az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének (TESZ) új elnöke, Petres Sándor. Az elnök ismertette azok nevét, akikkel együtt akar dolgozni. A jelöltek csaknem egyhangúan fogadták el, Danguly Ervin művelődési alelnökké történő kinevezése miatt voltak csak tiltakozó hangok. Ügyvezető elnök Szabó Rudolf lett, gazdasági alelnök Ilyés Béla, önkormányzati alelnök Laczkó Albert Elemér, oktatási, szociális kérdésekkel foglalkozó alelnök pedig Farkas Aladár. /Bajna György: Összeállt a területi vezető testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2006. május 30.
Nemrégiben az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete beszélgetésre hívta a kistérség polgármestereit és iskolaigazgatóit, hogy a Gyergyói-medence (ide tartozik Maroshévíz, Borszék és Tölgyes vidéke is) magyar nyelvű oktatásának jövőjéről osszák meg véleményüket. Jelen volt dr. Garda Dezső parlamenti képviselő és Bondor István főtanfelügyelő is. A résztvevők keményen bírálták az oktatási törvényt, fölöslegesnek, egyenesen károsnak nevezte a képességvizsgával végződő általános iskolai rendszert. A kinevezéses rendszer hátrányait is emlegették, amely eredményeként egy megszerzett katedrát akár nyugdíjas korig is elfoglalhat egy-egy, ímmel-ámmal tevékenykedő pedagógus, elmozdítására pedig nincs lehetőség. Az egész vidékre érvényes távlati oktatási elképzelést kell készíteni, összegezte a javaslatokat Petres Sándor, a TESZ elnöke. /Bajna György: Érdekes felvetések, egy folyamat kezdete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./
2006. szeptember 13.
Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatót Petres Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke és a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Tanszékének Fejlesztési Munkacsoportja részéről Csák László. A térség fejlesztési stratégiáján dolgozó csoport vezetője elmondta, befejeződött az év elején megkezdett adatgyűjtés elsődleges kiértékelése. Gyergyó egy többközpontú térség lett – állítja a szakember. Nehéz lesz támogatást szerezni arra, amit majd nem foglalnak bele a végső tervezetbe – mondta a Sapientia tanára. /(Bajna György): A gyergyói térség fejlesztési stratégiájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./
2007. május 7.
Gyergyószentmiklóson a Miért-vezetők kérésére ismét megszervezik a közgyűlést. A Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács (GYTIET) újabb tisztújítás elé néz a március 31-i viharos közgyűlése után. „A további konfliktushelyzeteket szeretnénk elkerülni azáltal, hogy elfogadjuk a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) javaslatát, felülbíráljuk az alapszabályzatot, illetve újabb tisztújító közgyűlést hívunk össze” – fejtette ki Suciu Gábor, a GYTIET újonnan kinevezett sajtóreferense. A konfliktusokba torkolló közgyűlést követően a testület vezetősége az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének kérésére május 2-án ült tárgyalóasztalhoz ült Borboly Csaba Miért-elnökkel, Kovács Péterrel, az RMDSZ ügyvezető alelnökével, Petres Sándorral, a Gyergyó területi RMDSZ elnökével, illetve több ifjúsági tagszervezet vezetőjével. A vita a közgyűlésen amiatt robbant ki, hogy a bizottság „olyan szervezeteket is felruházott szavazati joggal, amelyek nem tagjai a GYTIET-nek”. Továbbá felrótták, hogy az alapszabályzat módosításakor olyan cikkelyeket fogadtak el, amelyek „túlságosan nagy hatalommal ruházzák fel az elnököt”. /Jánossy Alíz: Újabb tisztújítás előtt a GYTIET. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2007. június 2.
Két hónappal a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsban (GYTIET) lezajlott tisztújítást követően újra választani gyűltek össze a tagszervezetek küldöttei. A gyűlés-ismétlésre azért volt szükség, mert a korábbi küldöttgyűlést követően négyen óvást jelentettek, melynek helyet adott a területi RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is. A kifogások között szerepelt, hogy nem létező szervezet képviselője is nyert vezető beosztást, hogy nem kaptak szavazati jogot bizonyos szervezetek, és olyan statútum szerint működnek, amely szerint az elnök egyszemélyes döntéseket hozhat küldöttjelölésről. Az újabb ülésen módosították a statútum ezen részét, újraválasztották az elnököt, a TKT-küldötteket, és vázolták a jelenlévőknek, hogy a területi szervezet akadályozza munkájukban. Többen is említették, az RMDSZ területi szervezetének az a szándéka, hogy a TKT-ban 15 százalékot kitevő fiatalság lojális legyen, ezért nem tetszik nekik a GYTIET jelenlegi felállása. Nem hagyják, hogy a fejük fölött, róluk döntsenek, és tervezik, a június 6-i TKT-ra bevonulnak, a fiatalok körében gyűjtött, 1000 körüli aláírást „ünnepélyes keretek között” le fogják tenni az asztalra. Az ülésen nem képviseltette magát a területi RMDSZ. Azon feltételezés kapcsán, hogy a területi szervezet fel akarja oszlatni a GYTIET-t, Petres Sándor területi elnök elmondta, a fiatalok nem tartották be a játékszabályokat, ezért ezt a gyűlést nem tartja legálisnak. /Balázs Katalin: Újra GYTIET-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./
2007. június 29.
Negyvenegy ifjúsági szervezet képviselői jelentek meg Gyergyószentmiklóson a június 28-ára összehívott tanácskozáson. A Magyar Ifjúsági Értekezlet Elnökségének és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gyergyó Területi Szervezetének közös meghívója szerint a gyűlés a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács újraszervezését célozta meg. A GYTIET vezetői illegitimnek tartották az újraszervezést, őket követve több civil szervezet kivonult a teremből. A benn maradt huszonöt szervezet képviselői lapzártakor elkezdték az új, ifjúsági ernyőszervezet megalakítását. /Szervezkedő fiatalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29/
2007. szeptember 8.
Félszáz gyergyószentmiklósi zarándokolt szeptember 9-én a Gac-oldali emlékműhöz, megemlékezve arról a 159 katonáról, akiket 1944. szeptember 7-én lemészároltak. Gyergyószentmiklós védelmére kiképzetlen osztagról van szó, melyet oda kivezényeltek, tagjait a román csapatok agyonlőtték. Az emlékműnél koszorút helyezett el a Loránffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a gyergyószentmiklósi önkormányzat, a városi és területi RMDSZ, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács, a helyi Magyar Polgári Szövetség és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület megbízottja. /Balázs Katalin: Gac-oldali megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2007. október 11.
Gyergyószentmiklóson az utóbbi években a nemzeti múlt fő eseményeiről való megemlékezéseken csak bizonyos személyek kaphattak szót. Garda Dezső elmondta, hogy képviselővé választása után legtöbbször a helyi és a területi RMDSZ szervezetek részéről vagy megtiltották neki az ünnep méltatását, vagy pedig olyan helyzetekbe kényszerítették, amikor beszéde értéke a minimálisra volt csökkentve. furcsának tűnt az idei október 6-i megemlékezés is. Garda bejelentette igényét, hogy a megemlékezésen rövid beszéddel ő is érzékeltethessem a korabeli eseményeket. A válasz határozott NEM volt, és jelezték, hogy csak az egyházak képviselői kapnak szót. Végül azonban Rokaly József ny. történelemtanár mondott beszédet. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Diszkrimináció gyergyói módra. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 11. – 41. sz. /
2007. október 12.
Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. december 3.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2008. január 21.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülése után a területi RMDSZ-szervezetek döntenek, hogy állóurnás titkos választásokkal vagy pedig elektoros választásokkal választják ki jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. Ezt várhatóan a január 26-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa is elfogadja. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte: előválasztások esetén szigorításként előírnák, hogy csupán RMDSZ-tagok indulhassanak a jelöltségért. Ez a korlátozás 2004-ben még nem volt érvényben. A megfelelő módozat kiválasztása különösen Székelyföldön okoz majd fejtörést. „Csakis olyan embereket kell a közösségek élére állítani, akikben megbíznak a közösségek. Erre a legjobb módszer belátásunk szerint a belső választás” – vélte Borboly Csaba Csík területi RMDSZ-elnök. Borbolyhoz hasonlóan az előválasztások híve Molnár Endre, a Felső-háromszéki területi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke is. Birtalan József, az udvarhelyszéki területi szervezet megbízott elnöke nem látja értelmét a mozgó- vagy állóurnás választásnak. Petres Sándor, a Gyergyó-területi szervezet elnöke olyan jelölőgyűléseket tartatna, amelyben az RMDSZ területi szervezetére a koordináció szerepe hárulna. Kelemen Hunor ügyvezető elnök korábban is ellenezte az előválasztások megtartását. /L. I., Cs. P. T. : Állóurnák vagy elektorok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2008. január 29.
Az RMDSZ helyi szervezetei az elkövetkező két hétben döntik el, milyen módszerrel – előválasztással vagy elektoros szavazással – választják ki tanácsos–, illetve polgármester-jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. A Bihar megyei RMDSZ azt az ajánlást terjeszti a helyi szervezetek elé, hogy mindenütt előválasztással döntsenek a jelöltekről, jelezte Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Csehi Áron, a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnöke az elektoros módszert javasolja. „Alsó-Háromszéken már több település jelezte, hogy állóurnás előválasztásokat szeretnének – tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Antal Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy indul az önkormányzati választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségéért. A felső-háromszéki területi szervezet a héten fog dönteni, mondta Baka Mátyás területi. „Azokon a csíkszéki településeken, ahol a lakosság egy jelenleg is tisztségben lévő személy mellett áll ki, nincs értelme előválasztást tartani, ott pedig, ahol az RMDSZ rosszul teljesít, vagy a közösség részéről nincs egységes álláspont a jelölt kilétéről, valószínűleg előválasztást tartunk” – fogalmazott Borboly Csaba Csík területi elnök. Petres Sándor, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke a helyi szervezetekre bízná a döntést. Az udvarhelyszéki szervezet választmányi ülésen fog dönteni, számolt be Birtalan József megbízott területi elnök. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a módszer kiválasztását a Területi Képviselők Tanácsának határozatához köti, míg László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke a helyiekre bízná a döntést. /”Finomvegyes” jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2008. február 14.
A Magyar Polgári Párt és az RMDSZ minden valószínűség szerint versengeni fog Gyergyó térségében a helyhatósági választásokon. Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke úgy tudja, a Magyar Polgári Párt majd minden gyergyói településen jelöltet állít. Árus Zsolt, az MPP szerint Gyergyóban a versenynek teret kell adni. Hozzátette, megalakulás előtt állnak a Magyar Polgári Párt helyi és megyei szervezetei. /Balázs Katalin: Versenyre készülnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2008. március 27.
Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2008. június 10.
Petres Sándort és Sófalvi Lászlót választották az RMDSZ gyergyószéki és udvarhelyszéki területi szervezetei a Hargita megyei tanács alelnöki tisztségeire. A megyei önkormányzatban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két PSD-s tanácsos nyert mandátumot. Az MPP-nek nem ajánlott fel Borboly alelnöki tisztséget, mert szerinte a többség az RMDSZ programjára szavazott. „Én kinyújtottam kezem az MPP felé, tanácsosaiktól azt várom, hogy konstruktív ellenzékként tevékenykedjenek, ugyanakkor a terveikre is nyitottak vagyunk, valamint a szakbizottságokban is a számarányoknak megfelelően biztosítunk helyet számukra” – jelentette ki Borboly Csaba tanácselnök. Szász Jenő, aki az MPP jelöltje volt a megyei tanácselnöki tisztségre, még nem döntött, elfogadja-e a megszerzett megyei tanácsosi mandátumot. Kifejtette, a demokrácia jegyében az egyik megyei tanácsi alelnöki tisztség, valamint az alpolgármesteri székek is az MPP-t illetnék ott, ahol a pártnak erős frakciója van. „A demokrácia nem arról szól, hogy egy párt visz mindent” – reagált Szász Borboly azon kijelentésére, hogy a szavazók többsége az RMDSZ programjára voksolt. /Székely Zita: Szász elégedetlen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2008. július 1.
Több RMDSZ-szervezetnél nem veszik komolyan azt a határozatot, amely szerint tizennyolc településen kell tisztújító gyűlést tartani, ott, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Ezek között szerepel Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Tusnádfürdő, Margitta. „Beszéltem erről Korodi Attila miniszterrel és Borboly Csabával, és végül nem lesz kiírva a tisztújítás, de valamikor július közepe táján tartunk tisztújító gyűlést. Ha most lenne, a tusnádfürdői RMDSZ zárhatná is be a kapuit” – jelezte Butka Zsolt, az RMDSZ tusnádfürdői szervezetének elnöke. Két hónapja már volt egy tisztújító gyűlés, ha most kiírnának még egyet, a jelenlegi tizenöt tusnádfürdői RMDSZ-tagból alig hárman ha maradnának. Butka szerint „az öregek mind átmentek az MPP-be”. Gyergyóban három településen, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóújfaluban és Kilyénfalván lesz tisztújítás, ugyanis az RMDSZ ezeken a településeken veszített, magyarázta Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke. A Bihar megyei szervezet az országos határozat mellett egyéb szankciókkal is élt, mondta Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. Bogyoszlón, Paptamásiban, Várasfenesen és Vedresábrányban több helybéli tanácsos tisztségbe való beiktatatását hiúsította meg a megyei elnökség. Ellenük az volt a vád, hogy a választási kampány ideje alatt más pártok polgármesterjelöltjei mellett kampányoltak. /RMDSZ-tisztújítás: lesz is, meg nem is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2009. június 4.
A magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett csíkszeredai tüntetésen elfogadott kiáltvány támogatására kezdett aláírásgyűjtésbe az RMDSZ csíki területi szervezete. A csíki politikusok levélben kérték a gyergyói, udvarhelyszéki, alsó- és felső-háromszéki, valamint a Maros megyei RMDSZ- szervezeteket, hogy csatlakozzanak a csíkiak kezdeményezéséhez. /Kemenes Szidónia: Folytatódik az aláírásgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
